Az Eurostat előrejelzése szerint azonban nem mindenhol ilyen jó a helyzet, a városi lakosság ugyanis 2050-re kilenc államban is csökkenni fog. Románia kapcsán 8,6 százalékos visszaesést vetítenek elő, ettől többre csak Lengyelország (-10.3 százalék), Görögország (-16.7 százalék) and Lettország (-17.7 százalék) számíthat.
A vidék még annyira sem vonzza a lakosságot, mint a városok, az e környezetben élők száma mindössze négy tagállamban nő majd: Írország (+24.5 százalék), Svédország (+10.9 százalék), Dánia (+1.2 százalék) és Belgium (+1.0 százalék). Sokkal többen vannak az olyan országok, amelyek esetében vidéken drasztikus népességcsökkenés várható a következő három évtizedben. Litvániában például akár 43,5 százalékkal csökkenhet majd a vidéken élők száma, de még Ausztriában is 0,6 százalékos visszaesést vetít előre az Eurostat. Romániában a csökkenés mértékét 2050-re 25 százalékra teszi a statisztikai intézet.
Az Eurostat előrejelzése egyébként teljes mértékben összecseng az Országos Statisztikai Hivatal által felrajzolt képpel, mi több, a konstans csökkenés már most tetten érhető.
A 2015-ös népességi adatokhoz képest 2019-ben a legnagyobb csökkenést Teleorman (-7,5 százalék), Braila (-5,9 százalék), Mehedinti, Olt és Tulcea (-5,6 százalék), valamint Buzau (-5,2 százalék) megyékben jegyezték, a legkisebb arányú visszaesést pedig a fővárosban könyvelték el (-0,9 százalék). Ám nem mindenhol csökken a népesség, Szeben (0,2 százalék), Brassó (0,3 százalék), Iasi (0,6 százalék) és Kolozs (1,0 százalék) megyékben is egyre többen laknak, viszont a legnagyobb kiugrás egyértelműen Ilfovban tapasztalható, ahol az elemzett időszakban mintegy 11,1 százalékos növekedést jegyzett a statisztikai hivatal. AZ INS azonban hangsúlyozza, hogy a népesség számának alakulásában nem csak az természetes népszaporulatnak, hanem a nemzetközi migrációnak is nagy szerepe van: csak 2019-ben több mint 30 ezer ember döntött úgy, hogy legalább 12 hónapra valamelyik nyugati országba költözik a jobb boldogulás reményében.
A statisztikai hivatal azon prognózisa szerint, melynek bekövetkezése a legvalószínűbb, 2040-re Románia lakossága 17,11 millió főre fog csökkenni, 2070-re pedig már csak 13,22 millióan fognak élni az országban, mely mintegy 31,7 százalékos megfogyatkozást jelent. A legoptimistább előrejelzés sem nyújt sokkal biztatóbb képet, hisz még e változat szerint is 20,9 százalékkal, tehát mintegy 4 millióval kevesebben fogják lakni az országot bő 50 év múlva.
Mi várható Szatmár megyében?
Szatmár megyét 2019 júliusában 331.948 fő lakta, ám a legvalószínűbb becslés szerint is ebből 2040-re már csak 289.512-en marad, 2070-re pedig a megye lakossága 214.447-re esik, mely azt jelenti, hogy a következő öt évtizedben 35,4 százalékos csökkenéssel kell számolnunk. S noha ez is egészen soknak tűnhet első pillantásra, számos megyében (pl. Braila, Buzau, Tulcea, Calarasi, Krassó-Szörény, Hunyad) ez az arány az 50 százalékot is túllépi majd, viszont a legaggasztóbb helyzetben mégiscsak Teleorman van, melynek esetében a statisztikai hivatal 73,2 százalékos csökkenést vetít előre, tehát a kb. 331 ezer fős lakosságból alig több mint 88 ezer marad.
Az INS a korcsoportok megoszlására vonatkozóan is közölte előrejelzését. 2019-ben Szatmár megyében a 14 év alattiak aránya 16,7 százalék volt, a 15-64 év közöttiek aránya 67,1 százalék, a 65 éven túliaké pedig 16,2. A statisztikai hivatal becslése szerint a 14 év alattiak aránya 2070-re 14,8 százalékra, az aktív korosztályé pedig (15-64) 57,6-ra esik, a 65 év felettieké ezzel szemben 27,6 százalékra nő, azaz a megye lakosságának közel egy harmadát már a idős korosztály fogja kitenni. S nem elhanyagolható az az adat sem e tekinteben, mely szerint míg 2019-ben a női lakosság 44,8 százalékát tették ki a szülőképes korú nők, addig ötven év múlva arányuk már csak 36 százalék lesz.
